Valódi hamisítványok
 
 Korunk  egyik kórtünetének is nevezhetnénk az alig több mint egy hónappal a  nyitány előtti londoni bejelentés lényegét: az illetékes brit hatóságok  nagy mennyiségű hamisított árut foglaltak le az elmúlt hetekben a  játékokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeképpen. Az olimpia  logójával ellátott sporttáskák és öngyújtók ezreit, talmi sportcuccok,  világmárkák utánzatainak tömkelegét vonták ki az illegális forgalmazás  láncolatából. A hamisítványáradat újabb jele volt annak, hogy az olimpia  alaposan "elkereskedelmieskedett", a világpiac részévé vált, még  pontosabban: a csalók ugyancsak globalizálódott hálózata intenzíven  rátelepült az ötkarikás játékok amúgy üzletként is működő  territóriumára.
 "Súlyos bűntettről van szó - kommentálta a hírt  Damian Green, az Egyesült Királyság belügyminisztériumának szóvivője. -  Olyanról, amely a becslések szerint 1,3 milliárd fontnyi kárt okoz  gazdaságunknak évente." 
Horribilis pénzek, gigantikus létszámok
 
 A  csempészáruk lefoglalása és a hasonló sikeres hatósági akciók nemcsak  nemzetgazdasági, hanem az olimpiarendezés oldaláról közelítve  kifejezetten nemzeti érdekből is fontosak, hiszen a játékokkal  kapcsolatos termékek - így alapvetően a belépők, a szuvenírek - eladása  durván 2 milliárdos bevételt jelent. Annak fényében különösen tetemes ez  a summa, hogy a 2012-es londoni olimpia összköltsége becsült adatok  szerint 11 milliárdra, de még hivatalosan is 9,3 milliárd fontra rúg.
 Ez  utóbbi számok okkal minősíthetők horribilisnek, különösen, ha azt  vesszük, hogy az első, 1908-as, majd az 1948-ban rendezett második  londoni olimpia kiadásai is csupán töredékét teszik ki az idén esedékes  harmadikénak. 
 Persze a fizetnivalók folyamatosan nőttek, azzal  összefüggésben is, hogy egyre több sportoló indult a játékokon. A múlt  század eleji ötkarikás csúcson valamivel több mint kétezer versenyző  volt jelen 22 országból, majd ehhez képest kétszer annyian versengtek a  második világháború utáni első nyári olimpián, ahol pedig már egy híján  hatvan nemzet reprezentánsai vettek részt. 
 Most július 27. és  augusztus 12. között a brit fővárosban csak azért lesznek - és küzdenek  meg 26 sportágban 302 bajnoki címért - 10 és fél ezren a sportolók, mert  éppen az elviselhetetlenné vált létszám miatt (2008-ban Pekingben már  11 ezernél is több sportoló állt rajthoz, a gigantizmus plafonját is  áttörve) maximálták a mezőny nagyságát. Viszont amíg a kínai fővárosban  204 ország képviseltette magát, 2012-ben, Londonban ennél is több nemzet  képviselőit köszönthetik majd az ünnepélyes bevonuláskor a  kelet-londoni vadonatúj, nyolcvanezres Olimpiai Stadionban, amely a  játékok központi intézménye lesz. A nyitó- és záróünnepség mellett itt  rendezik meg az atlétikai versenyeket is.
 
Fenséges pillanatok
 
 A  nyitóceremónia a hagyományok jegyében zajlik majd, amennyiben másolja a  korábbi "fenséges" körítések forgatókönyvét. Legfőképpen abban, hogy  miként 1908-ban VII. Edward, 1948-ban pedig VI. György király adott  hivatalosan is zöld utat a játékoknak, az idén nyáron - dédnagyapját és  apját követve - II. Erzsébet nyitja meg az olimpiát. Ezt a britek  összekötik egy különleges ünneppel, amit a gyémántjubileum jelent:  nevezetesen az, hogy 85 esztendős uralkodónőjük éppen hatvan éve ül a  trónon.
 A látványosságnál maradva, az első londoni játékokról még  nem lehetett televíziós közvetítés, az 1948-asról viszont már 64 órányi  adásban számoltak be az összesen több mint félmillió nézőnek. 
 A  2012-es minden idők csúcsát ígéri, amennyiben legalább 200 országban, a  becslések szerint megközelítőleg négymilliárd ember követi majd nyomon  az összesen ötezer órásra tervezett közvetítéseket.
Hatezernél is több doppingvizsgálat lesz
 
 Azt  sem illendő azonban elhallgatni, hogy bizony akadtak olimpiai  mélypontjaink, és nem is elsősorban a várt medálmennyiség elmaradása  miatt. Hanem mert több érmünket is vissza kellett adnunk, mivel nem  becsületes úton jutottunk hozzá. Nevezetesen a 2004-es athéni olimpián  adtuk a doppingoláson rajta vesztettek társaságának igen jelentős  részét, és azóta a diadalok elvárásánál is fontosabbá vált, hogy amit  versenyzőink elérnek, azt tiszta eszközökkel, fair felkészüléssel tegyék  - Londonban is. 
 Ahol várhatóan minden idők legszigorúbb,  legalábbis annak meghirdetett doppingellenőrzési programját valósítják  meg az arra illetékesek. A WADA, a fele részben kormányok, fele részben a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénzelte Nemzetközi Antidopping Ügynökség  emberei - a késő nyári időpontban esedékes paralimpián végzendő  tesztekkel együtt - 6250 vizsgálatot valósítanak majd meg. Ez átlagosan  napi több mint 400 mintavételnek felel meg, amire egyetlen korábbi  olimpián sem volt példa.
 Athéni skandalumunk óta a MOB - nagyon  is érthetően - megengedhetetlennek tartja, hogy újabb magyar doppingeset  kavarjon botrányt az ötkarikás játékokon, így a brit fővárosban is. Az  előírás szerint a felvilágosítást-megelőzést célzó kampány mellett a  londoni versenyekre készülő sportolóink mindegyike legalább három - de  akad majd olyan is, ígérték az illetékesek név említése nélkül, aki  tizenhárom (!) - ellenőrzésen esik át, mielőtt repülőre ül a csapat  tagjaként. 
 A netán mégis a rossz utat választók a szégyen  mellett azt is kockáztatják, hogy aki a mieink közül az olimpián  doppingvétséget követ el, örökre kizárja magát az ötkarikás mozgalomból.  Magyarul: több olimpián nem vehet részt.
 
Nem kizárhatóak a terrorcselekmények
 
 Az  általános doppingveszélyen kívül más is fenyegetheti a londoni olimpia  minden érintettjét, sportolót, sportvezetőt, újságírót, sportdiplomatát,  szakvezetőt, házigazdát és vendéget egyaránt: a terrorizmus. 
 Az  ördög falra festése nélkül is megállapítható: az angol földön (is)  elkövetett ilyen-olyan szélsőséges akciók, robbantások, merényletek  eleve egyértelművé tették már, hogy iszlám fanatikusok akár a nyári  olimpiát is galád célok szolgálatába állíthatják. Vagyis  terrorcselekményekre is fel kell készülniük a házigazdáknak, akik  hatalmas erőket mozgósítanak a biztonság érdekében. 
 Májusban  például nyolcnapos, nagyszabású gyakorlatot tartottak Londonban az  átfogó védelemre kidolgozott katonai intézkedési tervek afféle  főpróbájaként. A királyi haditengerészet helikopterei éppúgy részt  vettek a manőverekben, mint a brit királyi légierő harci repülőgépei, mi  több, a főváros légterét felügyelendő rakétaütegeket is felvonultattak.  Emellett méretes élő erő is szolgálatba ált: hadosztálynyi katona -  több mint tizenháromezer fegyveres - is ügyel majd az olimpia  biztonságára. Őszintén reménykedünk benne: aranyérmet érő lesz majd az  efféle teljesítmény is, amely a terror elhárítását célozza.
 Mert  miközben a sportolók négyévenkénti nagy találkozója a világ egyik  legbékésebb eseménye is hivatott lenni, napjaink valóságához, az  ötkarikás játékok képéhez sajnálatos módon a terrorveszély kiiktatására  hivatott armadák hadba állítása is hozzátartozik - hovatovább "kötelező"  jelleggel...